Keresés ebben a blogban
2010. október 15., péntek
Alkonyon
Rád gondolok, még mindig. Már megint.
Pedig ádázul fogadtam, nem és nem fogok,
de emléked sebzett holdként köröttem kering,
s merre elhalad, kihunynak mind a csillagok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése