az asztalon hamutartó, vastag vizespohár,
bentről néz a pincér - tiszta Fejes Endre -
tündérregény ez a nyár.
A gond még nem szaladt el. Muszáj katona
hörpint konyakot két hellyel arrébb.
Már fogytán a fröccsbe a főúr jó bora...
Sebaj, savanyú van még.
Lemászik az égről a nap, csobog a szép Duna.
Mint vadszőlőből a szúnyog, bogár, s molyok,
mint pincéből az ivó kótyagos gazdura,
a jókedv belőlem is előtámolyog.
Hej, sose halunk meg! És most tovább, hajnalig!
Mit hajnalig! Csak még, gyerünk, egy órát!
Hisz holnap itt már vér folyik...!
Hisz holnap itt már véremet ontják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése